hellow everybody.!

Én rádöbbentem hibámra, és megesküszöm javítom!
Te is gondold át még egyszer! Én kivárom, ha bírom...
Könyörgöm utoljára, hisz tudod Te is mennyire
Ragaszkodom, szeretlek, nem gondolok senkire!
Így, mint Rád, hiszen az egyetlen, ki ismer Te vagy!
Így ez nem élet, ha nem tudok veled lenni.
Ez nem ennyi! Nem lehet itt vége, ez lehetetlen,
Sírok, igen, lelkem része, egy gyermek bennem.
De Te láttad milyen, mikor arcom kezembe temetem!
Kérlek, csak azt ne kérd, hogy kezed elengedjem!
Te a töredékét nem élted át annak, amit én!
Míg én szenvedtem, sírtam, Te nevettél.
Tudod, hogy kell ezt, hát akkor taníts még!
Felesleges játék voltam, Te a polcról levettél,
Lesöpörted a port, értelmet adtál létemnek.
És most félreraksz újból, csak ezt, kérlek ne!