2011. december 11., vasárnap


Úgy élünk, ahogy álmodunk - egyedül.

~

Furcsa, hogy valaki mennyire össze tudja törni a szivedet, de te még mindig szereted azokkal azapró darabokkal.

~

Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak, és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni.

~

A jövő bizonytalan, s a vég mindig közel van.

~

Nem mintha félnék meghalni. Csak nem akarok ott lenni, amikor bekövetkezik.

~

Némely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése